Vendéglő és a konyhabútor

Már-már vendéglőnek számít az otthonom. Egyedül élek, a kertvárosban lakom, és nyugis házrészben, amihez tartozik egy kisméretű kert is, ahol sütögetési lehetőség is van. A barátaimmal nagyon sok időt töltök, fontosak számomra és habár igényem van nekem is magányra, szeretek sok időt tölteni velük. Alap esetben az szokott lenni a program, hogy nálam gyűlünk össze, mert barátságos és otthonos a lakásom. Képesek vagyunk hajnalig a kertben ücsörögni és beszélgetni mindenféléről. Legutóbb egy esti vacsoránál épp a napelemekről beszélgettünk órákon át. Tudni kell, hogy az otthonom valóban úgy néz ki már, mint egy vendéglő, mert annyira hatással volt rám az, hogy a barátaim mindig hozzám jönnek át és nálam töltjük az időt. Nemrég teljesen felújítottam a lakásomat, főleg a konyhai részt. Télen, hidegben, esőben is nálam vagyunk, mert a belső rész is nagyon egyben van. Amerikai konyhám van és a konyhabútorom a legmodernebb darab. Egybe van építve egy bárszekrénnyel és bárpulttal is. Ezen kívül van benne egy LCD tévé is, ami gombnyomásra jön elő az egyik nagyobb fiókból. Kicsit filmbeillő az egész berendezés és annak a felszereltsége. Az étkezőasztalom körül nagyon sok hely van, nem hiába. Ha az asztal lapját leemeljük, biliárdasztallá lehet varázsolni és kezdődhet is a játék. Az álmennyezetbe építve pedig LED csík található, ami a hangulatfényekért felelős.

A barátaimnak leginkább a multi funkciós konyhabútorom tetszik. Egyszerre dizájnos, minimalista, de mégis sok extrával felszerelt, élhető és praktikus is. Mindig szóba jön legalább egyszer, ha itt vannak. Én a legjobban azokat a nyári estéket szeretem hétvégenként, amikor kint tudunk sütögetni a tűzrakó helynél. Több dologra is alkalmas ez a tűzrakó hely. Téglákkal van egy kör formázva és lehet benne bográcsozni, grillezni rácsokon vagy nyárson sütögetni. Általában rácson szoktunk sütögetni és olyankor is előre bepácolt tarjaszeleteket, kolbászokat, paradicsomot, hagymát, paprikát. De nyílván ezt a repertoárt lehet még tovább bővíteni. Ilyenkor körbeüljük tüzet és úgy beszélgetünk tovább.

Esősebb napokon a program általában társasjáték bent a biliárdasztalon, forró csokival vagy teával kísérve. Jut eszembe a forró csokiról, hogy karácsonyozni is szoktunk, legtöbbször 26-án várom őket vendégségbe egy estebédre. Ilyenkor reggeltől a konyhában vagyok, a konyhapult pedig tele van főtt ételekkel, a hűtő pedig hideg tálakkal, hideg ételekkel, salátákkal, borral.

Nekem olyanok ők, mintha egy második családom lenne. Nagyon sokszor találkozunk, és mindig mindenről tudunk, ami a másikkal történik, teljes mértékben egymás életének a részesei vagyunk.

Remélem, nem marad annyiban az, hogy az én kis lakásom a vendéglő és ők pedig nagyon remélem, hogy maradnak a vendégeim!